A dobozon kívül

A dobozon kívül

Két, napjainkban nagyon divatos, teljességgel összetartozó szlogen:

–         „Gondolkozz a dobozon kívül!”

–         „Lépj ki a komfort zónádból!”

  dobozon kívül  komfortzóna

Mindkettő határozott cselekvést igényel, fizikai és mentális aktivitást.

A komfort zóna modell szerint az új helyzetek kiválthatnak félelmet sőt, pánikot is.

 

Think outside the box - Jan A. Poczynekthinking-outside-the-box

Azt gondolom, már a cselekvést, a mozgásindítást is mindenképpen rendkívül erős szorongás előzi meg, ami ha pánikká fokozódik, leblokkolja a mozgássort ( a „lépj” és „gondolkozz” itt csak együtt képzelhető el, a „gondolkozz” persze megelőzi a lépést, mozdulást, de ezután végig együtt kell működtetni).

Ut-a-semmibeAmikor a doboz vagy a komfort zóna túl szűknek bizonyul vagy a benne való kényelmes tapogatózás nem hoz eredményt, következik a próbálkozás arra, hogy képessé váljunk a dobozon kívüli világ meglátására, elfogadására, befogadására. Aztán persze a kilépésre (dobozból, komfort zónából).

Nem úgy szocializálódtam, hogy erre könnyedén képes legyek. Egy komfort zónarendes ember reggel 6-kor felébred az óracsörgésre, megissza a kávét, elvégzi a szokásos reggeli rutint mielőtt elindulni dolgozni a munkahelyére, lezavarja a napi 8-10 órát a munkahelyén, hazavisz még egy kis munkát ( a túlórát úgysem fizetik), majd jön a megszokott esti rutin. Egy rendes ember így él.
Gondolkozz a dobozon kívül! Ne szorong, hanem lépj ki! Ha megvan, akkor a komfort zónádból is!

Félsz?

komfort-zóna-300x200

A szakirodalomból (forrás internet): „A komfort zónában nem találkozunk eddig ismeretlen kihívásokkal és erőpróbákkal, amelyek megbolygatnák mindennapjaink békéjét. Szemléletesen leírva, a komfort zóna egy gondolkodási terület, viselkedés vagy tapasztalat, ahova bezárkózunk, mert nem akarjuk kellemetlenül érezni magunkat. „Itt vannak” azok az élet-, munka- és szociális környezetek, amiket megszoktunk. Az úszómedence sekély részének felel meg, ahol azok vannak, akik félnek az úszástól. (…) Kiszámíthatóság, kipróbáltság, megszokás – ahonnan hiányzik a változás kockázata. Nem szükségszerűen boldog környezet – az emberek megmaradnak a rossz házasságokban, unalmas munkákban csupán azért, mert valami újat kipróbálni túl félelmetes.(…)  A komfort zóna emberenként különbözik: ez határozza meg, hogyan reagálunk másokra; hogy milyen barátokat választunk; az embereket, akikhez kapcsolódunk; hogyan kezeljük a szituációkat. Egyesek kényelmesnek nevezik, mások megrekedésnek. ”

„A komfort zónából kilépve a személy a tanulási zónába kerül, ahol új élményekkel, feladatokkal és helyzetekkel találkozik. Az újdonság, a szokatlanság magában hordozza a stresszt, a szorongást, a félelmet, és a bizonytalanságot is. Tudni kell azonban, hogy a stressz nem csak rossz és akadályozó, hanem előremozdító, fejlesztő hatású is lehet. Kilépve a komfort zónánkból az új helyzetek kiválthatnak belőlünk félelmet, sőt pánikot (pánik zóna), vagy éppen a fejlődésünket mozdíthatják előre (tanulási zóna). Hogy melyik következik be, az attól függ, milyen mértékben távolodtunk el a megszokásainktól, rutinjainktól, azaz a komfort zónánktól; tehát mennyire új és mennyire ismerős a helyzet, amelybe kerültünk. A kíváncsiságtól vagy a kényszerről hajtva az ember egyre szokatlanabb és ismeretlenebb, távolabbi területekre merészkedik, amelyek nagyobb eséllyel okoznak pánikot (de többet is lehet belőlük tanulni).“
“A siker, amit elérünk egyenesen arányos lesz a kockázatokkal, amiket vállalunk, és lelkileg erősödünk, ahogy az életünk egyre több élménnyel gazdagodik. Ahogy erősödünk, úgy növekszik a bizalmunk is saját képességeinkben. Minden félelem ellenére egyre könnyebb lesz tovább tágítani a komfort zónánkat. Azonban tudatában kell lenni annak, hogy a komfort zóna szűkülhet is, nem csak tágulhat. A szűkülést passzivitás, a szociális kapcsolatok hiánya válthatja ki (például hosszú kórházi tartózkodás, vagy olyan munkahelyi közeg, mely nem fogadja be a személyt). Viszont, ha túl messzire merészkedünk a rutin életvitelünktől, akkor olyan nagyságú stressznek leszünk kitéve, mely következtében a stressz, és a félelem, a pánik már olyan erős, hogy tanulni nem tudunk a helyzetből. Ilyenkor az egyetlen cél a „túlélés”, a visszajutás a komfort zónánkba. Tehát felesleges elsőre a lehetetlent megpróbálni, inkább előnyös a komfort zónánk fokozatos bővítésével haladni a célunk felé (legyen az egy képesség, vagy akár egy hegycsúcs).“

Forrás: STRESSZ ÉS TANULÁS: A komfort zóna modell, írta Hámori Balázs Péter

komfortzona_atlepese

Kommentare sind geschlossen.

Eine WordPress.com-Website.

Nach oben ↑

%d Bloggern gefällt das: